Nem elég az ukrajnai háború, Izraelben is háború robbant ki, érthető lenne, ha a tőkepiaci hangulat is elromlott volna, de nem ez a helyzet, sőt, azóta raliznak a tőzsdék. Mutatjuk, miért emelkednek a részvénypiaci árfolyamok.
Többek között a hazai és nemzetközi részvénypiacokkal, olaj- és devizapiacokkal is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
A feltörekvő piaci univerzumban izgalmas Dél-Afrika, ahol a külkereskedelmi mérleg nem volt olyan jó állapotban az elmúlt 10 évben, mint most, de Dél-Korea és Tajvan is érdekes, főleg a technológiai szektor magas súlya miatt, India pedig sikeres növekedési sztori, jó demográfiával és kiszámítható a politikával, az új sztárpiac azonban a közel-keleti régió, ahol stabil a gazdasági növekedés, és nagy IPO-boom van, hangzott el a Fidelity befektetői konferenciáján. Az eseményen Vanessa Chan és Catherine Yeung befektetési igazgatók beszéltek az ázsiai piacokról, Pálfi Zoltán portfóliókezelő a feltörekvő piaci befektetési lehetőségekről, Matt Jones pedig a Fidelity abszolút hozamú globális részvényalapjáról, a konferencia házigazdája Al-Hilal István, a Fidelity Közép- és Kelet-Európa értékesítési vezetője volt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A globális gazdaság lassulására lehet számítani, mivel az infláció makacsnak bizonyul, de lesznek olyan térségek, amelyek így is jelentős növekedést mutatnak majd – mondták a Moody’s elemzői a CNBC-nek.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó sürgette Kínát, hogy növelje az átláthatóságot gazdasági helyzetével kapcsolatban, mivel az ország lassulással néz szembe, amely potenciális kockázatot jelent a globális növekedésre nézve. Kína a közelmúltban felfüggesztette a növekvő ifjúsági munkanélküliségre vonatkozó adatok közzétételét, ami aggodalmakra adott okot a világ második legnagyobb gazdaságának állapotával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Az emelkedő amerikai állampapírhozamok miatt elkezdhetnek azon gondolkodni a befektetők, hogy vajon a hozamemelkedés milyen mértékben fog kárt okozni a piac kockázatosabb területein, és mennyire fog negatívan hatni arra a ralira, amely idén a részvényektől kezdve a bitcoinig számos eszköz árfolyamán felfelé lökte.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A pénzügyi vezetők, vállalatok és filantróp szervezetek több mint 2 milliárd dollárt ajánlottak fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozását célzó kezdeményezések finanszírozására Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában - jelentette be az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egy közös nyilatkozatban.
Az Invesco éves jelentéséből kiderül, hogy a világ jegybankjai és vagyonalapjai két befektetésre ugrottak rá nagyon az utóbbi időben: a kötvényekre és az aranyra – számol be a hírről a Bloomberg.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pekingi látogatása során arra sürgette Kínát, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal az éghajlatváltozás "egzisztenciális fenyegetése" elleni küzdelemben.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő 2,4 százalékra javította idei globális GDP-növekedési előrejelzését a márciusban becsült 2 százalékról.
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A viszontagságok ellenére is jól teljesített az OTP Alapkezelő: 2022-ben növelni tudták a piaci részesedésüket, 2023 márciusában pedig a befektetési alapokban kezelt vagyonuk átlépte a 2000 milliárd forintot, amivel új rekordot döntöttek meg. A 2023-as évben továbbra is jelentős tőkebeáramlásokat várnak, de figyelniük kell, mert a piacon egyre több a kockázat is.
Az európai bankok különböző befektetők, például a hedge fundok segítségét is igénybe veszik, hogy mérsékeljék a több milliárd eurós hitelportfóliójuk kockázatát – írja a Reuters.
A fejlődő országok közül a legmagasabb inflációs szinttel, fennmaradó jegybanki szigorral és visszafogott növekedéssel számol Magyarország esetében az S&P Global Ratings. Elemzésük szerint idén az alapkamathoz nem is nyúl majd hozzá a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb az egynapos betéti tendernél (a tényleges, 18%-os irányadó kamat esetében) jöhet vágás. Ráadásul valószínűnek tartják, hogy a bankpiacok felől egy új, leginkább bizalomhiányból fakadó válság megrogyaszthatja a magyar gazdaságot.
A régióban az infláció letörésében komoly támaszt nyújt az energiaárak 80 százalékos csökkenése a tavaly nyári csúcspont óta, így a magyar gazdasági kilátások is javultak. Azonban egy újabb drágulás az energiapiacokon magával ránthatja a régiós gazdaságokat, miközben az uniós források hiánya egyre égetőbbé válik. A cseh és a lengyel gazdasági kilátásokkal összevetve is több a lefele mutató kockázat Magyarországon - írják a Schroders szakértői, akik szerint elég valószínű, hogy valamelyik kockázat bekövetkezik és lerántja a magyar gazdaságot.
A pakisztáni jegybank volt elnöke szerint súlyos válság lesz abból, ha a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hasonló nemzetközi szervezetek nem javítanak az államadósság-finanszírozási rendszerükön. Sorra dőlhetnek be az olyan országok, mint Srí Lanka, ahol már krízis lett a lassú eljárásból.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
A globális ellátási láncokban fellépő zavarok gondolkodásra késztették a logisztikai szakembereket, akiknek megoldást kellett találniuk arra, hogy a jövőben fellépő kockázatokat, ha a jelenleg fennálló szűk keresztmetszetek enyhülnek is idővel, megfelelően tudják kezelni. Egyre több vállalat törekszik rövidebb ellátási láncok létrehozására, és az egyes tevékenységek lokális koncentrációjára, mindezt a globális szemlélet fenntartása mellett. Egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóság kérdése is, hiszen az ellátási láncok erősen hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz. Az ellátási láncokat érintő legnagyobb kihívásokról Dan W. Bartellel, a Schneider Electric globális beszerzési igazgatójával beszélgettünk
Sokáig nem sikerült kilőni.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
